• Kezdőlap
  • Bemutatkozunk
    • Csapatunk
    • Küldetésünk
    • Rólunk mondták
  • Alapítványunkról
    • Alapinformációk
    • Alapító okirat
    • Beszámolók
  • Kapcsolat
  • Adatvédelem
    • Adatvédelmi Szabályzat
    • MentAPP Applikáció – Adatvédelmi Szabályzat
    • Email
    • Facebook
    • Instagram
    • YouTube

MentaPRO Alapítvány

MentaPRO Alapítvány a Cukorbetegséggel Élő Gyermekek Családjaiért

  • Kezdőlap
  • MentaHÁLÓ
  • MentaBOLYGÓ
  • MentaINFÓ
    • Aktualitások
    • Ellátások, kedvezmények
    • Tudástár
    • GYIK – Érdeklődő vagyok
    • GYIK – Érintett vagyok
  • MentaSZTORIK
    • Filmek
    • Képregények
    • Kiadványok

Tudástár

A szövetközi cukormérés mutatószámai – 2. rész

Átlagos szenzorglükóz, Time in Range és a variabilitás

A szöveti glükózmonitorozó technológiák elterjedésével egyre inkább vizsgálhatóvá vált, hogy vajon a jónak mondható HbA1c-érték önmagában elégséges-e a későbbi szövődmények elkerülése érdekében, vagy vannak-e esetleg egyéb tényezők, mutatószámok, amelyekre érdemes figyelni a szenzort használó diabétesszel élőknek az egészségük megőrzése érdekében. Ma már minden diabétesszel foglalkozó szakember egyetért abban, hogy legalább akkora a jelentősége annak, hogy a vércukorszint mennyire ingadozik és általában milyen tartományban van, mint annak, hogy a HbA1c hogyan alakul.

A vércukorszint dinamikájának értékelésére többféle mutatószám van használatban: az átlagos szenzorglükóz, a Time in Range és a szenzorglükózszint változékonyságának két mutatószáma: a standard deviáció (SD) és a variációs koefficiens (CV).

Nézzük sorban, hogy melyik mit jelent, miből adódik, illetve néhány példát arra vonatkozóan, hogy hol találhatjuk meg ezeket a különböző alkalmazásokban!

Az átlagos szenzorglükóz

Egy egyszerű matematikai művelet eredménye: a szenzor által az adott időszakban mért valamennyi értéket adja össze az elemzőszoftver, majd ezt a számot elosztja a mérések számával, tehát tulajdonképpen egyszerű számtani átlagról van szó. Ez a szám nem tévesztendő össze a GMI-vel vagy a HbA1c-vel, hiába hívjuk ezeket hétköznapi nyelven háromhavi átlagnak! Önmagában vizsgálva ez a mutatószám sem lehet elégséges, hiszen gyakori, nagyon szélsőséges értékek átlaga ugyanannyi lehet, mint egy szűkebb tartományban finoman hullámzó vércukorszinté (például 6,7 mmol/l átlag kijöhet úgy is, hogy 3,4+12,6+4,1 mmol/l-es vércukorszintek átlagát nézzük, de akkor is ennyit kapunk, ha az értékek 7,1+6,8+6,2 mmol/l). Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy az átlagos szenzorglükózszint és a HbA1c között milyen nagyságrendi összefüggés van:

Forrás: https://diabforum.hu/mi-normalis-hba1c-es-mikor-vezethet-felre
Medtronic CareLink™ Personal szoftver Értékelés és folyamat jelentése, 640g inzulinpumpa és Enlite™ szenzor alapján. A Guardian Connect™ rendszert használók is ilyen tartalmú elemzést láthatnak, természetesen az inzulinadatok nélkül.

Time in Range (TIR), azaz a céltartományban töltött idő

1-es típusú diabétesszel élők számára a céltartomány általánosságban 3.9 és 10 mmol/l közötti érték. Ez természetesen nem zárja ki, hogy a kezelőorvos más, egyéni céltartományt határozzon meg (pl. gyermekvállalásra való felkészülés, várandósság tartama alatt), vagy a diabétesszel élő saját maga elhatározásából ennél szűkebb tartományban igyekezzen tartani a vércukorszintjét.

A céltartománytól eltérő tartományban töltött idő:

  • TBR (time below range) − 3.9 mmol/l alatti tartományban töltött idő, illetve elkülönítjük a nagyon alacsony tartományban, azaz 3.0 mmol/l alatti tartományban töltött időt.
  • TAR (time above range) −  10.0 mmol/l feletti tartományban, illetve a 13.9 mmol/l feletti, nagyon magas tartományban töltött idő vizsgálható külön.
XDrip+ alkalmazás 30 napos statisztikai adattáblája, illetve a TIR-t megjelenítő kördiagram.

A variabilitás mutatószámai: a standard deviáció (SD vagy Std dev) és a variációs koefficiens (CV)

Ez a két mutatószám azt határozza meg, hogy a fent taglalt átlagos szenzorglükózértéktől milyen mértékben tér el a szenzorglükóz szintje, azaz, hogy mennyire leng ki le és fel a cukor, mennyire hegyes-völgyes a görbe. A standard deviáció vagy szórás megmutatja, hogy a szélső értékek az átlagos szenzorglükóztól mennyire térnek el: minél magasabb ez a szám, annál nagyobbak a kilengések, annál nagyobb a hullámvasút. Vannak alkalmazások, szoftverek, amelyek csak ezt a mutatót alkalmazzák, de mára a közmegegyezés alapján a variációs koefficiens szélesebb körben elterjedt, mégpedig azért, mert nem torzítja el az átlagos szenzorglükóz mértéke: ez ugyanis százalékos arányban határozza meg a középértékhez képesti ingadozást, így a lengés mértékéről pontosabb képet mutat, függetlenül attól, hogy az milyen magasságban történik.

Tidepool (www.tidepool.org) szoftver 2 hetes Trends elemzés képe

Mindezen mutatószámok a GMI-vel együtt komplex képet adnak arról, hogy a vizsgált időszakban milyen volt a diabétesszel élő személy anyagcserekontrollja. Általánosan igaz, hogy 2 hétnél rövidebb időszakot csak akkor érdemes nézni, ha erre valamilyen speciális körülmény okot ad (például kisebb terápiás módosítások, betegség, életmódbeli változtatás).  Ahogy a bevezetőben is írtuk, szakmai egyetértés övezi ezen mutatószámok jelentőségét – a különböző szenzor- és inzulinpumpa-gyártó cégek elemzőszoftvereinek adattartalma közti standardizációt segíti elő az ún. AGP-jelentés (Ambulatory Glucose Profile), amelyet valamennyi nagy gyártó alkalmaz, adattartalom tekintetében legalábbis mindenképpen. Ez elősegíti, hogy függetlenül a használt mérőeszközöktől, elemzőszoftverektől, egységes mutatószámok alapján tudjuk áttekinteni az egyes időszakok menedzsmentjét.

A különböző mutatószámokhoz tartozó célértékekről szóló írásunk itt olvasható.


Adományozás

Köszönjük, ha tudod támogatni a további munkánkat!

Bankszámlaszám: 16200151-18540075, közleménybe: „adomány”

Adomány külföldről: IBAN: HU76 1620 0151 1854 0075 0000 0000, közleménybe: „adomány”

SZJA 1%-felajánláshoz adószám: 18734081-1-43

Előző bejegyzés « A szövetközi cukormérés mutatószámai – 1. rész
Következő bejegyzés A szövetközi cukormérés mutatószámai – 3. RÉSZ »

Elsődleges oldalsáv

gyors segítség

Legutóbbi bejegyzések

  • GM MENT-A-KALAUZ
  • Ellátások, kedvezmények – Általános tudnivalók
  • Hová menjek először?
  • Magasabb összegű családi pótlék
  • Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

Kategóriák

  • Aktualitások
  • Ellátások, kedvezmények
  • Filmek
  • Képregények
  • Kiadványok
  • Koronavírus
  • MentaBOLYGÓ
  • MentaHÁLÓ
  • MentaINFÓ
  • Sajtó
  • Tudástár

Legutóbbi hozzászólások

    Archívum

    • 2022. december
    • 2022. január
    • 2021. október
    • 2021. június
    • 2021. május
    • 2021. február
    • 2021. január
    • 2020. december
    • 2020. november
    • 2020. október
    • 2020. szeptember

    Copyright © 2015–2023 MentaPRO Alapítvány